Artur
Miller :
Pillantás a hídról
(dráma)
Bemutató:
2007. február 16.
ALFIERI,
ügyvéd - Zalányi
Gyula
EDDIE CARBONE - Ilyés
Róbert Jászai-díjas
BEATRICE, a felesége - Pap
Lujza
CATHERINE, az unokahúga - Holecskó
Orsolya
MARCO, Beatrice unokatestvére - Szegezdi
Róbert
RODOLFO, Beatrice unokatestvére - Szemenyei
János
LOUIS - Andics
Tibor
MIKE - Mihály
Péter
NAGYMAMA - Ecsedi
Erzsébet
Valamint a színház
stúdiósai
Díszlettervező:
Mészáros
Tibor
Ügyelő: Szilasi
Attila
Jelmeztervező: Luzsi
Tímea
Súgó: Jurina
Beáta
Rendező munkatársa: Tompagábor
Kornél
Rendező: Cserhalmi
György
Képek
az előadásról . . .
Az előadás
főtámogatója:
Lambda Systeme Kft.
Arthur Miller, a XX. századi amerikai drámairodalom egyik legnagyobb
alakja 1915-ben szü-letett New Yorkban. 2005. február 11-én connecticuti
otthonában érte a halál.
Minden darabjában egy ismert, de talán még meg nem értett igazságot
próbál lemezteleníteni, így hozva érezhető és megérthető közelségbe
az emberi természet rejtett félelmeit, gondjait, reményeit. Életműve
formai és tematikai sokszínűsége a biztosíték, hogy drámái még hosszú
ideig nem kerülnek le a világ színpadairól.
A Pillantás a hídról immár a színháztörténet klasszikusai közé tartozik.
Korának egyik nagy drámája, sőt tragédiája. Egy antik sorstragédia Brooklynban.
A dráma főhőse Eddie Carbone, dokkmunkás. A hajókat rakja ki a Brooklyn
hídtól egészen mólóig - ahol már a nyílt tenger kezdődik. Jó ember -
mi más lenne? Ha van munkája, dolgo-zik, a pénzt hazaadja, és csak él.
Eddie Carbone is mint a milleri hősök kisemberek, átlag amerikaiak,
akik azonban vágyban, akaratban, kitartásban a görög tragédiák hőseivel
vetekszenek
De ki tudhatja mit hoz a jövő? Eddie Carbone sose gondolta volna, hogy
végzete van.
Arthur Miller a szenvedély útvesztőjét rajzolja meg ebben a drámában.
Az utat, amelyet Eddie Carbone, az egyszerű dokkmunkás végigjár a mostohalánya
iránti vonzódástól a leírhatatlan szenvedélyig, s az árulásig, becstelenségig.
A
lélektanilag hibátlanul, feszült dialógusokban és szimbolikusan is erőteljes
helyzetekből felépült dráma megírása után hét évig hallgatott az író.
„
… emlékét némi nyugtalansággal gyászolom" – mondja Alfieri ügyvéd,
és ezekkel a sza-vakkal ér véget egy modern végzettragédia.
vissza
vissza
a kezdőlapra