Móricz
Zsigmond :
Úri muri
(színmű)
Bemutató:
2003. január 31.
Szakhmáry
Zoltán - Ilyés
Róbert Jászai-díjas
Rhédey Eszter - Egri
Kati Jászai-díjas
Szabó Rozika - Meisitz
Fáni
Csörgheö Csuli - Gáspár
Sándor m.v. Érdemes művész
Zsellyey Balogh Ábel - Farkas
Ignác Jászai-díjas
Borbíró Bence - Kiss
Ernő
Lekenczey Muki - Zalányi
Gyula
Gosztonyi Bandi - Kató
Balázs
Parragh - Vankó
Dániel
Kudora - Kricsár
Kamill
Kismérnök - S.
Kovács Krisztián
Bitó Laci - Mihály
Péter
Lefkovits ügyvéd - Gábor
László
Mákos Bácsi - Andics
Tibor / Balogh
Tamás
Lukács - Prezenszky
Attila
Három Csugari - György
János,
Derecskei
Zsolt, Szakály
Aurél
Három asszony - Ecsedi
Erzsébet,
Szél Szabina,
Bíró
Mariann
Valamint a színház stúdiósai
Díszlet-jelmez: Vereckei
Rita
Ügyelő: Szilasi
Attila
Súgó: Kiss
Szilvia
Rendezőasszisztens: Pénzes
Csaba
Rendező: Bagó Bertalan Jászai-díjas
Az
Úri muri (1927) cselekménye a millennium évében (1896) történik; kb.
négy nap úri duhajkodásának keretében. A környezetéből kiemelkedni akaró,
de annak szorításában elbukó ember vergődésének tragédiáját írta meg
Móricz. Az író a regény főhősében sem találta meg azt a "prófétát" akit
keresett. Szakhmáry nemcsak önmagát pusztítja el, hanem tanyáját is
felgyújtja. Az Úri muri részeg éjszakájában minden zár felnyílik, az
emberek vad érzelmi fejvesztettségben elmondanak egymásnak mindent,
amit nem volna szabad elmondani. Kitűnik, hogy a magyar világ, úri gőgje
alatt olyan kész a lelki meztelenségre, mint csak az orosz regények
világa. Móricz strindbergi tömörséggel tudja a pillanatot megragadni,
és néhány szóban egy emberélet minden szörnyűségét összesűríti. És az
emberi élet minden szörnyűsége kibontakozik ezeken a részeg éjszakákon,
váratlan és megdöbbentő megnyilatkozásokban. Ez az ami arra késztette
a színházat, - és Bagó Bertalan főrendezőt - hogy Móricz immár klasszikus
művét bemutassa a zalaegerszegi közönségnek.
