Rideg
Sándor :
Indul a bakterház
(vígjáték)
Bemutató:
2002. november 22.
Bendegúz
- Bogár Gergő,
Balla Benjámin
Bakter - Eperjes
Károly m.v. Kossuth-díjas
Banya - Ecsedi
Erzsébet
Patás - Wellmann
György
Buga Jóska - Farkas
Ignác Jászai-díjas
Csámpás Rozi - Köves
Dóra
Anya - Mester
Edit
Piócás - Szegezdi
Róbert
Koncz Bácsi - György
János
Csendőrök - Ilyés
Róbert Jászai-díjas, Szakály
Aurél
Díszlettervező:
Bodnár Enikő
m.v.
Jelmeztervező: Laczó
Henriette
Ügyelő: Kurta
Árpád
Súgó: Zalányi
Romana
Rendezőasszisztens: Tompa
Gábor
Rendező:
Bereményi
Géza Kossuth-díjas
A regény alapján készült színművet tűzi műsorára a színház. A regény igazi ismertségét a belőle készített film fantasztikus sikere hozta meg. Rideg Sándor művében merészen elszakad a köznapi realitásoktól, s szabadjára engedve fantáziáját, különös, groteszk népmesékre emlékeztető históriát írt meg vérbő humorral fűszerezve. A darab lényeges eleme az eredeti nyelvezet, amely az író által teremtett epikus világ tartalmának is fontos része. Szókincsének, stílusának alapja ugyan az a paraszti nyelvezet, amelyet a korszak népi írói is használtak. Rideg azonban a paraszti nyelvet különös zsargonnal elegyíti: a pesti jassz-nyelv szólásait, az irodalmi nyelv elemeit és stilizált népiességet vegyít bele. A lírai pszichológiának hasonló, beleélő gazdagságával képes figuráit ábrázolni: a szegényeket és a gyermekeket, akiknek gyöngédségét, tisztaságát, lelki szépségégét különös ellágyulással képes jellemezni. A történés elemi erejű lírai sodrása, valamint a lázadó, kemény indulatainak feszített, pszichológiailag gyakran meglepő, elképesztő tulajdonságokat mutató, de mindig hiteles ábrázolása Rideg sikerének alapja.
