A hónap elején a parlament elé terjesztett törvényjavaslat
szerint hamarosan 0,8 százalékos kulturális járulék terhel
majd több elektronikus hírközlési szolgáltatást, például
a WAP-ot, az MMS-t, illetve az internetszolgáltatást.
Az internetes szolgáltató szektor szakmai szervezete, az
Informatikai Vállalkozások Szövetsége a közelmúltban nyilatkozatban
bírálta a járulék kivetésének tervét. E szerint a hazai
GDP 10 százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek
növelése áremeléshez vezethet, és tovább növeli az európai
színvonaltól való magyarországi leszakadást.
Megyeszékhelyi internetszolgáltató cégek vezetőitől érdeklődtünk,
számolnak-e a kulturális járulék esetleges kivetésével,
és mit jelentene számukra, valamint az internetezők számára
a szolgáltatásból származó bevétel 0,8 százalékának befizetése?
- A Zelka nem szeretné növelni a lakosság költségeit egy
ilyen áremeléssel. Ha megoldható lesz, hogy nem kapjuk drágábban
a sávszélességet a nagykereskedő cégektől, akkor a Zelka
sem fogja továbbhárítani - szögezte le Dömök Zoltán, a Zelka
Zrt. vezérigazgatója.
Mint elmondta, egyelőre az sem világos, hogy a szolgáltatás
mely szintjét adóztatnák meg. A nagykereskedőket, a kiskereskedőket
(ez utób-biak közé tartozik a Zelkais), vagy mindkettőt?
Dömök Zoltán elmondta, ők a GTS-től, a Panteltől és a budapesti
BIX internetes központtól veszik a sávszélességet, azt adják
tovább az ügyfeleknek.- A megye szélessávú lefedettsége
nagyon gyenge, a kistelepülések zömében nincs szélessávú
internet, és ha újabb teher rakódik a szolgáltatásra, még
reménytelenebb lesz a hálózatépítés - említette a Zelka
vezetője.
Dr. Szász Péter, a Zalaszám Kft. ügyvezetője előrebocsátotta,
már 2004 óta adóztatják az internetszolgáltatást, csak felügyeleti
díj címén, ami az elektronikus hírközlési szolgáltatások
nettó árbevételének több mint0,2 százaléka. Egy újabb, más
néven kivetett adó ezt növel-né tovább, számos egyéb, ugyancsak
növekedő költséggel, miközben a szolgáltatók évről évre
csökkentik a díjaikat. És ez a végtelenségig nem megy.
- A modern társadalmak egyik alapvető feltétele a digitális
írástudás. Magyarország köztudottan nincs az élen e tekintetben.
Míg az EU-ban a csatlakozott országokkal együtt átlagosan
20 százalékos a szélessávú internet ellátottság, addig nálunk
ez 14 százalék, ami nagy különbség. A digitális írástudásnak
az egyik alapfeltétele az internet, az internet penetráció
pedig nagyon alacsony hazánkban. Ráadásul a változás, a
növekedés üteme is elmarad a kívánatostól - mondta dr. Szász
Péter annak érzékeltetésére, hogy egy amúgy is hátrányos
helyzeten csak tovább rontana a terület megadóztatása.
Hiszen az infokommunikáció felhasználók közti terjesztésének
az árcsökkentés a legfőbb eszköze. Példaként említette,
hogy az e szempontból jóval fejlettebb USA-ban négy éve
adómentes az internet, amit nemrég további hét évvel hosszabbítottak
meg e húzóágazat fejlesztése érdekében.
- Számítások azt mutatják, hogy a kulturális járulék kivetése
hozzávetőlegesen 600 millió forintot jelentene, ami az állam
bevételeként nem jelentős, az elvonása viszont jóval nagyobb
károkat okozna. Ha ez ennyi, akkor van értelme? - tette
fel a kérdést a cégvezető. Egy újabb teher csak visszavetné
az amúgy is nehéz hálózatépítést.
