A kabinet önkormányzati reformját készíti
elő az úgynevezett IDEA-program keretében az a testület,
melynek munkájában zalai szakértő is részt vesz. Megyeszékhelyi
látogatása során erről dr. Tóth Zoltán belügyi államtitkár
beszélt lapunknak.
Az IDEA-program egyfajta szellemi hátteret
ad a tervezett közigazgatási és önkormányzati reformhoz
- mondta. - A betűszó az integrációra, a demokráciára, az
EU csatlakozásra és az autonómiára utal. A projekt célja,
hogy másfél-két év alatt kialakuljanak azok a koncepcionális
alapok, amelyekre építve - legkorábban a ciklus végére -
a kormányzat meg tudja valósítani a regionális népképviseleti
és a decentralizált közigazgatási rendszert. A munkában
50 szakértő vesz részt, Zalából például dr. Szász Péter,
a Zalaszám vezetője kapcsolódott be a munkába.
- A koncepciók, bekerülve a kormányzat döntéshozatali mechanizmusába,
jogszabály-tervezetekké, a megszülető döntések után pedig
jogszabályokká válnak. Módosítani kell ehhez az alkotmányt
és az önkormányzati törvényt is, ám mindehhez kétharmados
parlamenti többség kell.
- Miért van szükség a reformra?
- Demokratikus alapelv, hogy az adófizetők pénzével csak
népképviseleti kontroll alatt lehet gazdálkodni. Ez a kontroll
parlamenti és önkormányzati szinten kitűnően működik. Középszinten
viszont 12 esztendeje problémák vannak. A regionális fejlesztési
tanácsok jelentős forrásokat osztanak el, de tevékenységüket
nem ellenőrzi népképviseleti szerv. A megyék rendelkeznek
ugyan népképviselettel, ám inkább intézményfenntartó, mint
forráselosztó szerepet játszanak. Ezt az ellentmondást kell
tehát megszüntetni a reform során.
- A regionális szintű választott testületek felállításának
igénye, elsősorban az EU-csatlakozás kapcsán, a '90-es évek
közepe óta jelen van a közgondolkodásban, ám a konkrétumokig
még egyetlen kormány sem jutott el. Erre most mekkora a
remény?
- 2005-re, 2006-ra biztosan kirajzolódnak a regionális népképviseleti
határok, ám ehhez először rendezni kell az alapsejtek, a
kistérségek ügyét. Vannak ugyanis önkéntes önkormányzati
társulással létrehozott gazdaságfejlesztési kistérségek,
de vannak igazgatásiak is. Ez utóbbiakból legalább húszféle
van, de nem kompatibilisek egymással. Harmóniát kell tehát
teremteni ezek között is.
- Regionális kérdések kapcsán mindig felizzanak a terülteti
érdekellentétek, elkezdődnek például a székhelyviták. Bizonyára
így lesz ez most is. Számolnak azzal, hogy ellenállásba
ütköznek?
- Az államigazgatás átalakításakor természetszerűleg minden
érintett település arra törekszik, hogy székhely legyen.
Úgy vélem, mégsem az az első kérdés, hol legyenek a regionális
népképviseletek székhelyei, hanem, mint már említettem,
mindenekelőtt a kistérségeket kell rendbe tenni. S ha már
van egy alaptérkép, lehet a központokról is gondolkodni.
